A békéscsabai lakókocsis éjjeli életmentőről korábban már írtam egy burger mustra keretén belül. Azóta többször is megfordultam a kocsinál és rendre hot-dogot ettem, ami egész egyszerűen párját ritkítja. Ezért aztán úgy gondoltam, hogy ha legközelebb megint arra felé tévedek, meg is írom az élményeket. Egyébként netes kutakodásomnak hála egy kicsit fogalomzavarba is kerültem, mivel a helyre Profihamburger néven találtam rá...

Az egész recept ötlete onnan jött, hogy kaptam egy szál szarvaskolbászt egy drága jó barátomtól, én pedig a kezdeti lelkesedésemnek köszönhetően annak rendje és módja szerint elkezdtem csipegetni, illetve szendvicset készíteni belőle. Majd jött a nagy szikra, hogy vétek lenne ezt a finomságot csak úgy "eltékozolni", valami finom fogáshoz kéne felhasználni. Rövid receptmustrát követően végül a lencseleves tűnt a leginkább megfelelőnek eme nemes feladatra.

Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt került megrendezésre az elsöprő sikert hozó I. Erősevő Verseny, ami után egyértelmű volt, hogy ismét részt kell vennem a megmérettetésen. A szabályok lényegében mit sem változtak, talán csak azt leszámítva, hogy még szigorúbban figyeltek a bírák. Egy fél kilós pokolian csípős burgert kellett megenni 10 perc alatt a lehető leggyorsabban, majd 5 percen keresztül még tűrni a fájást az asztalnál ülve, miközben a törölközés végig tilos volt. Drága jó Dani megfejelte még a történetet azzal, hogy most még a húsba is került egy kis darált chili, valamint egyfajta desszertként még egy habanero popperst is le kellett tolni a versenyzőknek!

Nemrégiben egymás után kétszer is a Kolosy tér adott helyszínt a Burger Mustráknak (#1, #2) és ezen felbuzdulva hívta fel a figyelmemet a Cafe Five-ra egy drága jó cimborám, aki szerint mindenképp érdemes lenne ellátogatnom hozzájuk. Fel is vettem a listámra és egész hamar sikerült sort keríteni egy tesztelésre.

Ahogy arra már a múltkori nagy sikerű spenótos palacsintánál utaltam, már akkor megszületett a nagy ötlet a fejemben, hogy ezt a spenótos palacsintát az egész egyszerűen elsöprő sikerű sütőben sütött almás palacsintával fogom keresztezni, mármint az elkészítés módját tekintve. Megmondom őszintén, azért egy picit tartottam a dologtól elsőre, és elkövettem azt a hibát, hogy kissé sietősen akartam levezényelni a dolgokat, így igazából a néhány nappal bekövetkező második nekifutás érte el a kívánt hatást igazán...