A gyöngyösi Steakpalota egyfajta kultikus helynek számít a városban és nemrég új helyre is költözött, viszont mivel a régiben nem jártam, így azzal összehasonlítani nem tudom. A jelenlegi lokáció viszont egészen parádés, hiszen úgy van közel a városközponthoz, hogy közben mégis egy félreeső kis utcából nyílik, így aztán egy teljesen nyugodt, eldugott környezetben találjuk a kívülről és belülről is rendkívül letisztult, szimpatikus képet mutató éttermet. Kint két kis asztal van csupán, ami étkezéshez annyira nem alkalmas szerintem, inkább iszogatáshoz, így végül bent foglaltunk helyet.

A hűvösebb idő beköszöntével azonnal fellobbant bennem a krémlevesekkel kapcsolatos határtalan fanatizmusom és már rögtön az elején elhatároztam, hogy valami igazán különlegeset, ütőset szeretnék alkotni. Nagy kedvenceim és egyik fő specialitásom közé tartozik a sütőtökkrémleves, amit rendre el is készítek minden évben ilyenkor legalább egyszer. Most viszont még nem éreztem elérkezettnek az időt, így egy bár egy kisebb darab sütőtök sütésével indult a művelet, végül egy igencsak őrületes egyveleg lett a végeredmény.

A nemrégiben tett kis szlovák körtúra keretein belül az első megálló Besztercebánya volt, ahol a mesésen szép főtéren tett séta alkalmával azonnal megakadt a szemünk a szóban forgó egységen, aminél impozánsabb épületben, egész pontosan egy barbakánban kialakított éttermet nem nagyon láttam még. A szép időre való tekintettel a rendkívül hangulatos teraszon foglaltunk helyet. A fogadtatás rendkívül szívélyes volt és ottlétünk alatt a személyzet végig nagyon segítőkésznek és kedvesnek bizonyult. Az étlapon a szlovák mellett angolul is fel volt tüntetve a választék és hát bizony igen szemrevaló ételek közül lehetett válogatni, én pedig gyorsan le is tettem a voksom a ház burgere mellett.

Egyik ősrégi receptemet poroltam le a legutóbbi rakott brokkolis tészta fantasztikumán felbuzdulva és még én magam is meglepődtem, hogy a blogon nem találtam a szóban forgó ételről feljegyzést. És bár én magam se emlékszem, hogy mikor készítettem el utoljára, azért annyira nem kellett megerőltetnem magam, hogy eszembe jussanak a lépések, hiszen alapvetően két pofonegyszerű tésztaétel egyesítéséről van szó, a végeredmény viszont magáért beszél. Szereted a túrós csuszát? És a sajtos tésztát? Na, akkor ezt ki kell próbálnod!!!

A Don Pepe tekercsek nagyon nagyot mennek egész évben és a hónapról hónapra megújuló összeállítások szinte kivétel nélkül azonnal mindig nagy kedvenceim lesznek, és valahol előre borítékoltam ezt szeptember hónapra is, hiszen egyik nagy kedvencem, a hortobágyi palacsinta került az újraértelmezés sorsára. Ugyanakkor azt is tegyük hozzá gyorsan, hogy nagyon nagy kritikus vagyok ezen a téren (is), egy kezemen meg tudom számolni a jó élményeket, szóval kíváncsian vártam, hogy sikerül-e ezúttal is elvarázsolni. A teszt helyszínéül a békásmegyeri egység hangulatos teraszát választottam egy gyönyörű napsütéses kora délután.