A tavalyi libamáj fesztivál nekem nagyon elnyerte a tetszésemet, lényegében instant rajongó lettem, így nem is volt kérdéses, hogy kilátogassak az ideire is. A tavalyihoz hasonlóan most is féláras (750.-) Bónusz Brigád jeggyel mentem és az időjárás ezúttal is igen kegyes volt, igaz reggel még kissé esőre állt a helyzet, de végül minden jóra fordult és egy újabb jó kis gasztro élménnyel gazdagodtam!
VI. Libamáj Fesztivál
A belépést követően első dolgunk volt egy jó sörös helyet találni, és nagyon hamar bele is futottunk a legmegfelelőbb bódéba, ami a Kapucinus sörfőzde kínálatát hivatott képviselni. Jóféle választék, jópofa design, jófej kiszolgálás. Elsőként egy jó bodzásra mentünk rá, de a későbbiekben a meggyes barna és a szűretlen félbarna is tesztelésre került és mind hibátlanra vizsgázott!
A sörözés közben többször is végigjártuk a placcot, és rendesen kiveséztük az összes árust. A legjobban a borlekvár tetszett, egy jó kis kóstoló után be is neveztem egy üvegre, a mellette helyet foglaló mézes standnál pedig már csak simán kóstoltunk ezt-azt. A pálinkás méz mondjuk elég nyerő volt, de én megelégedtem egy vásárfiával, arról nem is beszélve, hogy egy igazi pénznyelő volt így is a fesztivál. Ezt most persze nem rosszindulatból mondom, de hát nem volt nehéz eltapsolni jópár ezer forintot 1-2 röpke óra alatt.
Mert hát ha már egyszer kint voltunk az alap, hogy meg kellett kóstolni egy jó kis libamájat! A burger most valami gyalázatosan gyengén nézett ki, ami kissé érthetetlen volt számomra a tavalyi igencsak nyerő alkotás után... Viszont a máj az olyan szintű gasztronómiai katarzist okozott, hogy az valóban minden pénzt megért. Egy jó 20 dekás adagot sikerült kiválasztanom (1990 Ft/10dkg) + némi párolt lilakáposzta hozzá és egy szelet kenyér = fejedelmi lakoma! Ezen nincs mit ragozni, egyszerűen tökéletes volt, kellemesen fűszeres, sós és tökéletes állagú.
A Tokaj hegyaljai pálinkamanufaktúra mellett végül nem mehettünk el szó nélkül, így én be is neveztem egy bodzásra, miközben kellemeset elbeszélgettünk, aminek végeredményeképpen kaptunk még egy pici kóstolót egy 80%-os gyilkos szilvapálinkából is, ami annak ellenére, hogy teljesen letaglózott minket, mégis finomnak lehetett nevezni.
Búcsúzóul még beéreztem egy libatepertős/májas kenyeret is, majd üres pénztárcákkal, viszont megannyi élménnyel gazdagabban távoztunk a helyszínről. :)