A múltkori csülök pékné módra próbálkozásom olyan jól sikerült, hogy nem sokkal később ismét kedvet kaptam egy jó kis csülkös vaduláshoz, de egy picit más úton járva, a végeredmény tekintetében pedig ismételten egy igazán villantós, brutális ízbomba született.
1kg füstölt hátsó csülök főzésével kezdtem, a lábasba annyi vizet öntöttem, hogy ellepje a húst, 2tk sóval, 1tk egész fekete borssal fűszereztem, valamint 4 babérlevelet és egy egész fej fokhagymát dobtam még mellé gerezdekre szedve, végül pedig 0.5dl mézes almaecetet öntöttem még hozzá. A forrást követően csökkentett hőfokon 2.5 órán keresztül rotyogtattam. Közben elkészítettem a savanyú káposztás köretet is, ami végül minden várakozásomat felülmúlva annyira jól sikerült, hogy komolyan mondom még akár önmagában, egytálételként is megállná a helyét friss kenyér társaságában.
Kezdésként 20dkg felkockázott füstölt kolozsvári szalonnát zsírjára pirítottam (kb.10perc), majd a lábosba került 60dkg tetszés szerinti nagyságúra vágott lilahagyma, amit én most félfőre vágtam. 1-1tk őrölt fekete borssal és őrölt köménnyel fűszereztem, 10 percig kavargattam, végül pedig jöhetett az előzetesen kinyomkodott (de nem átmosott!) kicsit felvagdosott 80dkg káposzta is, amit ekkor 1-1tk cayenne-nel és majorannával ízesítettem tovább. Szedtem rá a csülök főzőlevéből is 2 merőkanállal és kb. 45 perc alatt puhára pároltam, ami idő alatt egy leírhatatlan ízbombává vált ez a fantasztikus káposztás szakanyag.
A megfőtt csülköt egy tepsi közepére helyezve, némi sült zsírral megkenegetve maximális hőfokon 50 perc alatt tökéletesen ropogósra sütöttem. Időközben csináltam némi krumplipürét, amivel kapcsolatban én az utóbbi időben az egyszerű de nagyszerű elvet követem. A meghámozott és felkockázott burgonyát puhára főztem, majd villával szétnyomkodtam, egy kis sült zsírt is adtam hozzá, sóval, fekete borssal, őrölt köménnyel és némi cayenne-nel fűszereztem. Egy igazán egyszerű de mégis nagyszerű krumplipüré alternatíva. Végül még egy kis paradicsomos mártást is készítettem, ami őszintén szólva nem létfontosság, vagy legalábbis az igazat megvallva az én verzióm annyira nem adott akkora pluszt a már egyébként is elég brutális összképhez. De a teljesség kedvéért álljon itt az is: a csülök sütése után maradt zsíron egy kicsit megpirítottam 2ek lisztet, majd hozzáadtam 140g sűrített paradicsomot és 2 merőkanál főzőlevet is, végül csomómentesre kevertem.
Ahogy legutóbb, úgy most is félelmetesen finom, belül puha omlós, kívül pedig eszméletlenül ropogós lett a csülök, a káposztát fentebb már az egekig dicsértem, és igazából ha ezen kívül nem is csináltam volna már többet, akkor is fejedelmi étkezésről lehetne beszélni, de azért a krumplipürével vált teljessé a kép, míg az öntetem viszont kissé felejthetőre sikeredett. Mindettől eltekintve igazán megérte a befektetett munkaidőt, hiszen újfent egy igazán emlékezetes étel kompozíció született, ami még így sem bonyolult, inkább csak kissé időigényes.
