A Burgerimádók Társasága facebook csoportban lettem figyelmes erre a lepénykére, aminek a receptje pofonegyszerűnek tűnt, így aztán hamar neki is estem az elkészítésének. Az eredeti recepthez egy szuper kis videó is társul, így aztán tényleg lehetetlen elrontani! Amíg pihen a tészta, addig pedig nyugodtan el lehet készíteni a tölteléket is, de akár önmagában, köretként is maximálisan megállja a helyét, sőt, ezek után én még azon is elgondolkoztam, hogy nem is veszek többet kenyeret, ha ilyet tudok otthon sütni.
Első lépésként kimértem 300ml meleg vizet és ebből öntöttem körülbelül a felét 21g elmorzsolt élesztőhöz és 1tk cukorral elkavartam, majd 10 percre magára hagytam. Amíg az élesztős keverékem szépen felfutott, addig kimértem 400g lisztet, amit aztán egy nagy csipet sóval elkevertem. Én nagy kömény rajongó vagyok és nagyon sajnáltam, hogy csak később jutott eszembe, de legközelebb majd biztos fogok azt is szórni hozzá. Hozzáöntöttem a felfutott lisztes keverékem és kézzel alaposan átdolgoztam, majd a maradék vizet is fokozatosan hozzáöntve folyamatosan gyurmáztam. Nem kell megijedni, egy borzasztó laza, ragacsos, nyúlós állagú tésztát fogunk kapni, amit körülbelül 5 percig gyömöszöltem, majd lefóliázva 30 percig pihentettem.
A töltelék abszolút mindenkinek a képzeletére van bízva, én most igazából ilyen hűtős maradékokból dolgoztam és egy lilahagymás, darált húsos alapot készítettem, amit erőteljesen fűszereztem, néhány csiperkegombát is szeltem hozzá és egy csokor durvára vágott friss medvehagymával is összedolgoztam, végül kb. 100g juhturóval is alaposan összeforgattam.
Ez idő alatt szépen megkelt a tészta, amit egy erőteljesen belisztezett felületen átdolgoztam, kicsit gyurmáztam, majd négy egyenlő részre vágtam. Az így kapott kis gombócokat is egy kicsit átgyúrtam még és egy sütőpapírral kibélelt tepsire helyeztem, majd letakartam konyharuhával és 10 percig pihentettem. A letelt idő után vizes kézzel óvatosan kicsit széthúztam, lelapítottam a gombócokat, hogy pita formájuk legyen. Bevizezett késsel beirdaltam a tésztákat és egy újabb 10 perces pihenő következett. Közben előmelegítettem a sütőt is 220 fokra légkeveréssel, majd 15 perc alatt készre sütöttem.
Brutálisan jól néztek ki a lepények, az aljuk is szép színt kapott és nagyon izgultam, hogy milyen látvány fog fogadni a félbevágást követően és hát legnagyobb örömömre egy igazi klasszikus, foszlós állag mutatta meg magát. Ebbe halmoztam a menő kis fűszeres ragumat és már kezdődhetett is a falatozás. A pita állaga valami egészen elképesztően könnyed volt és mégis végig jól egyben maradt. Most komolyan minden nagyképűség nélkül mondom, hogy én ilyen jót még életemben nem ettem! Kenyér helyett, köretnek, vagy akár kolbásszal, hambihússal megtöltve is a lehető legtökéletesebb választás ez a balkán lepénykenyér, amit egész biztosan sokszor el fogok készíteni még a jövőben. Ráadásul még másnapra is maximálisan megtartotta frissességét, ami aztán tényleg minden előzetes várakozásomat felülmúlta és alig akartam elhinni, hogy ilyen egyáltalán létezhet.
