Korábban még csak nem is hallottam erről az ételről, viszont egy jópofa cikk hamar meghozta a kedvemet, hogy én is elkészítsem. Ráadásul annyira megtetszett már az alapgondolat is, hogy a neten kutakodva több, eltérő elkészítési módot is találtam, így végül két különböző módon is kipróbáltam.

Először a fent említett cikkben leírtakat követve előbb elmorzsoltam 15g friss élesztőt 60ml vízben és 1ek cukorral is alaposan elkavartam és hagytam, hogy felfusson (kb. 10 perc). Közben egy nagyobb tálban kimértem 350g búzadarát és alaposan elkevertem 2.5g sütőporral, csipet sóval. Ezután 120g olvasztott vajjal kevertem el, majd az élesztős vizet is hozzáöntöttem és alaposan átgyúrtam kézzel és még 100ml vizet is öntöttem hozzá fokozatosan és néhány percnyi további gyúrást követően egy rendkívül laza, puha tésztás állag alakult ki. Konyharuhával lefedve 15 percig magára hagytam, majd egy búzadarával megszórt felületen körülbelül fél centiméteresre nyújtottam és egy pohárral kiszaggattam, végül egy felforrósított serpenyőben 5-5 perc alatt mindkét oldalát szép aranybarnára sütöttem.

Igazából már önmagában is megállja a helyét, de bármilyen zsírosabb ételhez tök jó kis köret lehet, de sós vagy épp édes feltétekkel megpakolva is jó kis falatozni való. Én juhtúróval megkenve és áfonyalekvárral is kipróbáltam, mindkét verzió nagyon tetszett!

A folytatásban egy elkészítési folyamatában sokkal egyszerűbb receptet követtem, ami szerint a 350g búzadarát előbb 1ek cukorral és 1tk sóval alaposan átkavartam, majd 100g olvasztott vaj hozzáadását követően egy jó kis morzsalékos állagot értem el villával alaposan összekeverve. Ekkor felöntöttem 2dl tejjel és egy tojást is ütöttem hozzá, egy alapos kavarást követően 15 percre ezt is magára hagytam, hogy egy kicsit megdagadjon a dara. Mivel ez még így is nagyon vizes állagú volt, esély se lett volna rá, hogy kinyújtsam, szaggassam, úgyhogy inkább az egészet egy előmelegített serpenyőbe halmoztam és gyorsan elegyengettem. Pici olajat is öntöttem alá, öt perc sütés után megfordítottam és a másik oldalát is sütöttem még 4 percig, majd pizzaszeletelővel felvágtam és az előző sütéshez hasonlóan juhtúróval és áfonyalekvárral megkentem. Nekem ez a verzió szárazabb hatású volt, szóval inkább az első receptet ajánlanám.