Muffin őrületem harmadik fejezetéhez értem és egy újabb pofonegyszerű, ám a végeredmény tekintetében annál nagyszerűbb receptet mutatok a zseniális sütőtökös és a nem kevésbé fenomenális mogyoróvajas-banános után most almával a főszerepben!

A már jól bevált arányokon nagyon nem is variáltam, először egy nagyobb tálban a szárazanyagokat kevertem össze: 150g liszt, 100g nádcukor, 1 csomag (10g) vanilin cukor, 1tk őrölt fahéj, 1 csomag (12g) sütőpor és egy csipet só
Egy másik tálban pedig két meghámozott és kislyukú reszelőn lereszelt almához (200g) adtam két tojást és 100g szőlőmagolajat, egy alapos elkeverést követően pedig már a lisztes keverékkel is egyneműre kavartam. Papírkosárkával kibélelt 12 darabos muffinformába egyenlő arányban elosztottam a masszát és 190 fokra előmelegített sütőben (légkeveréses funkcióval) 20 perc alatt készre sütöttem. Ezeket a számokat, arányokat már álmomból felköltve is egyből darálom, ha kell, haha.

A mennyei illatfelhő és a gusztusos látvány után már csak az ízteszt maradt hátra. A sütőből kivéve, még 5 percig pihentettem a kosárkákat a formában, majd rácsra kipakolva vártam, hogy kihűljenek. Ízlés szerint még egy kis porcukorral is meg lehet szórni. Az ízvilág és az állag ezúttal is csillagos ötös lett, az pedig, hogy még milyen hozzávalókkal, extrákkal tuningoljuk az alapreceptet, már tényleg csak rajtunk és a fantáziánkon múlik. Egész biztos vagyok benne, hogy ezzel még nem értek véget az én kalandozásaim se a témában.