A blog ismerői jól tudják, hogy én nagyon szeretem a különböző ízvilágok, műfajok keveredését és egy már viszonylag régebb óta a polcomon pihenő ananászkonzerv adta az ötletet, hogy egy mondhatni egészen népszerű és közismert kompozíciót, az ananászos csirkemellet formáljam ezúttal az én ízlésemnek leginkább megfelelőre.

Kezdésként egy evőkanálnyi felhevített kókuszolajon, max hőfokon lepirítottam a felkockázott csirkemellet (500g) 5 perc alatt, ekkor pedig sóztam, borsoztam és egy evőkanálnyi szójaszósszal is meglocsoltam és még egy percig folytattam a hőkezelést, majd egy tálba kiszedtem és félretettem. Közben akár a rizst is feltehetjük főni, én 4 adaghoz 400g rizst főztem, de ez persze ízlés és étvágy függvényében változhat. Két evőkanálnyi felhevített kókuszolajon üvegesre pirítottam egy kisebb fej kockázott vöröshagymát (140g), 3 perc elteltével pedig egy kisebb csomag felkarikázott újhagyma (50g) és 4 gerezd reszelt fokhagyma (13g) is csatlakozott a hagymás alaphoz. Ekkor meghintettem 1-1tk őrölt gyömbérrel és curryvel is, egy perccel később pedig az előzetesen felkockázott kápia paprika (230g) is a hagymás keverékhez csatlakozott. 3 perccel később végül egy nagy konzervnyi kockázott ananász is a helyére, azaz a serpenyőbe került és egy újabb 3 perces hőkezelést követően félre is húztam.

Az ananászkonzerv levét (200ml) elkevertem 1ek keményítővel, majd egy késhegynyi őrölt habenero chilit, 2ek almaecetet, 1ek szójaszószt, egy csipet sót és 2ek mézet is adtam hozzá és alaposan összekevertem. A közben elkészült rizst leszűrtem és bő vízzel elmostam, lecsepegtettem, majd 1-1tk sóval és őrölt kardamommal fűszerezve alaposan összekevertem. Egy lábasba öntöttem az ananászos keverékemet, amit forrásig melegítettem és a csirkehússal alaposan összekevertem, ekkorra pedig már szépen elkezdte a keményítő behúzni az egészet és nagyon jó mázasra sűrűsödött. Ekkor hozzáöntöttem a zöldséges alapot is és alaposan összeforgattam. Akár a rizzsel is összekeverhetjük vagy külön rá is szedhetjük, ízlés dolga. Tálalásnál még némi friss újhagyma zöldjével és frissen őrölt tarkaborssal díszítettem.

A végeredmény egészen csodás lett. Mesés ízek és állagok találkozása! A csirkehús puha és szaftos lett, a máz egyszerre édeskés, pikánsan fűszeres és csípős, a paprika pedig még éppen picit roppanós. Egy jó kis ázsiai hangulatú csirkés finomság született, amit mindenképp érdemes kipróbálnia annak, aki szereti az ilyesmit. (4 adag)