Az év elején nyitotta meg kapuit a békéscsabai STOP Pizza, ami a már nagy sikerrel futó STOP Burger oldalhajtásaként indult hódító útjára először csak kiszállítós műfajban, ami tekintettel a vírushelyzetre, egy igencsak jó döntésnek bizonyult. Aztán a helyzet csillapodásával láttam, hogy már beülőssé bővült az egység, illetve egy jópofa kis terasszal is büszkélkedik a hely. Időközben az étlapon megjelent a piadina is, de én már a legutóbbi tesztelésem alkalmával is szemet vetettem a panuozzo névre hallgató ételcsoportra, így aztán értelemszerűen elég konkrét elképzelésekkel érkeztem a helyszínre, ami egyébként az igen forgalmas Kolozsvári utcából nyíló csendes, nyugis kis utcácskában található. A kiváló időre való tekintettel pedig nem is lehetett kérdés, hogy a kinti hangulatos kis teraszon foglaljak helyet.

Három évvel ezelőtt csinált már pizzát az igen menő ázsiai Tom Yum leves alapján a Don Pepe, most pedig egyik kedvenc ételcsoportom, a tekercs esett áldozatául a fúziónak. Nagy reményekkel és egy pozitív élményben bízva rendeltem a békéscsabai étteremből.
Tortilla, tom yum ízesítésű, pirított zöldséges-csirkés rizses ragu sajttal besütve 2180.-

Kun Attila jól ismert arc a hazai undergroundban, mivel nem csak, hogy aktív koncertlátogató, de jó ideje a HEADCRUSHER Underground Music Magazine szellemi atyja, illetve az online adások műsorvezetője is. Jó ideje ismerjük egymást, jóban vagyunk, és a zenei dolgokon túl hozzám hasonlóan nagy gasztronómiai kalandor Atis és már egy ideje mondta nekem, hogy egy saját chili szószon dolgozik, ami miután elkészült, nem kerülhetett el engem sem egy tiszteletpéldány a TOTAL-DEATH névre keresztelt szakanyagból, amit ezúton is köszönök szépen.

A Myprotein oldalán futottam bele az ötletet adó receptbe, és a mostani kánikulai forróságban gondoltam kipróbálom, főleg, hogy igazán pofonegyszerűnek tűnt a leírás alapján. Most szokásomtól eltérően lényegében szinte teljesen betartottam a leírtakat, a végeredmény tekintetében viszont azért több ponton is más tapasztalatokkal gazdagodtam...

Már számtalan formában szerepelt itt a blogon valamilyen lecsó, kezdve a nálam nagy alapvetésnek számító tarhonyás verzió, de csináltam brutál csípős csirkemájas, vagy egészen extrém padlizsános lecsót is. Most, a tomboló nyár kellős közepén ismét lecsófőzésre adtam a fejem és egy mondhatni pofonegyszerű összeállítást dobtam össze, a végeredmény viszont  összességében így is egészen elképesztően finom lett. Tipikus "megúszós" étel, mondhatni...