Harmadik alkalommal, a harmadik helyszínen került megrendezésre a fesztivál, ami eddig számomra a legkedvesebbek közé tartozott. Már az első is megnyert magának, de az igazi nagy rajongást a tavalyi rendezvény váltotta ki, ahol az első napon igazán komoly akciókba is bele lehetett futni egy jópofa kupongyűjteménynek köszönhetően. Már akkor is érezni lehetett, hogy kissé szűkös a Múzeumkert biztosította terep, így nem is ért olyan váratlanul a váltás, miszerint a Vajdahunyad várához került át az esemény. Az első napon ismét rengeteg akciót ígért a fesztivál és mivel az idei esztendőben egy vállalhatatlanul ocsmány és kezelhetetlen honlapot sikerült beújítani a Torkos Csütörtökre, így végül megszületett a döntés: idén a Halfesztivál lesz a torkoskodás helyszíne!

A blog rendszeres olvasói már biztosan jól tudják, hogy a Burger House számomra egy nagyon kedves hely, nem hiába született már három (#1, #2, #3) írás is róla, a már nem is annyira új, Nyugati pályaudvarral szemben található legfiatalabb egységüket pedig lényegében már a nyitás napja óta szerettem volna meglátogatni. Az elhelyezkedése mondhatni a lehető legtökéletesebb, a dzsungel kellős közepén (a gyrosozók és kommersz burgerezők sűrűjében), én pedig egy mérsékelt éhségtől vezérelve ez alkalommal nem hamburgert, hanem valami mást szemeltem ki az étlapról...

Szomorúan vettem tudomásul tavaly, hogy a Déli pályaudvarnál tevékenykedő Bubba's Water Grill további működését ellehetetlenítették a megfelelő szervek, így kénytelen-kelletlen vitorlát bontott a kapitány és bezárta kapuit az egység. Pedig anno én is rendkívül elismerően nyilatkoztam mind a helyről, mind a halas burgerről. Nem sokáig tétlenkedtek, és (az eredetileg terjeszkedésnek szánt) új helyszínen kezdték meg a munkálatokat, amik mondjuk eléggé elhúzódtak, de végül az idei esztendő elején, egész pontosan január 19-én újra megnyitotta kapuit az öreg tengerész, méghozzá egy elég frekventált helyen, a Corvin sétányon.

Ismét egy pikáns leves a hideg napokra, de most a klasszikus fajtából, a botmixert kihagytam a játékból. Igazából meglehetősen egyszerű az elkészítése, a végeredmény pedig magáért beszél. Annak idején nagy rajongója lettem a kukoricakrémlevesnek, meg alapból is nagyon szeretem a kukoricát, úgyhogy egy percet se féltem, megelőlegeztem a sikert.

Ismét egy Bónusz Brigádos ajánlat, amit nem bírtam kihagyni, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy túlságosan vérmes reményeket nem tápláltam a VII. kerületi Nagy Diófa utcában található Dióhéj Étterem burgere irányában, de úgy voltam vele, hogy 1290 forintért egy próbát megér a dolog...