Korábban szerepelt már itt az oldalon két faék egyszerű pestós recept (#1, #2) és bár én magam nagy pesto rajongó vagyok, meglepően régen dolgoztam utoljára ezzel a fantasztikus alapanyaggal. Kapóra jött egy elég régóta elmentett jópofa kis recept (buzzfeedtasty instagram), amit annyira jónak ítéltem meg előzetesen, hogy csak 1-2 helyen változtattam rajta.
Kezdésként felolvasztottam egy evőkanálnyi mangalica zsírt és az apróra kockázott kolozsvári szalonnát szép pirosra pirítottam (kb. 5 perc), majd a lábasban landolt az előzetesen felkockázott csirkemell (74dkg) is. Ízlés dolga, hogy ki mekkorára vágja a húst, én most picit nagyobb darabokra szeltem. Folyamatos kevergetés mellett kb. 4-5 percig pirítottam, miközben sóztam, borsoztam és egy gerezd fokhagymát is belenyomtam. Félrehúztam és lefedve pihentettem.
Egy másik lábasban szintén felolvasztottam egy evőkanálnyi mangalica zsírt majd 2 fej apróra kockázott vöröshagymát (35dkg) folyamatos kavargatás közben lepirítottam, karamellizáltam (kb. 10 perc), az utolsó két percben pedig 4 gerezd fokhagymát is nyomtam rá, sóztam, borsoztam. Ekkor jöhetett némi fagyasztott spenót is (70g), ami nálam pont a fele volt a receptben jelzetthez képest, mivel már csak ennyit találtam itthon. Nekem nem volt hiányérzetem a végén, de természetesen nyugodtan lehet 2x annyit használni, mint én, illetve legközelebb (mert hát már most elárulom, hogy biztos lesz legközelebb) én is kipróbálom dupla adaggal.
Körülbelül 5 perc elteltével szép szutymákos állagot vett fel az egész hagymás-spenótos alap és ekkor öntöttem hozzá egy liter és két deci tejet. A forrást követően egy csomag spagetti tészta csatlakozott a lábas tartalmához (előzetesen félbe törtem a könnyebb kezelhetőség végett) és izgatottan vártam, hogy mi is fog történni, mert korábban így még sosem készítettem tésztát. Érdemes tényleg folyamatosan kavargatni, egyrészt hogy ne tapadjon össze, másrészt pedig mivel egészen hihetetlen gyorsasággal elkezd sűrűsödni az egész, így utólag arra is gondoltam, lehet érdemes némi vizet is hozzáadni már itt. 10 perc elteltével gyönyörű, sűrű mártást kaptam, és bár a tészta még nem főtt meg teljesen (én mondjuk eleve szeretem ha al dente), azért aggodalomra semmi ok! Ekkor beleöntöttem egy kis üveg zöld pestót (190g), aminek az üvegét némi vízzel kiöblítettem és azt is még a tésztához öntöttem. Jó alaposan összekevertem, így egy kicsit fellazult az igencsak besűrűsödött tésztás alap, majd a szalonnás csirke is csatlakozott e díszes társasághoz. Utolsó lépésként pedig 18dkg reszelt parmezánnal is jó alaposan összeforgattam a tésztát, aminek hatására ismét egy igazán sűrű, elképesztően dögös egyveleget kaptam.
Na ez tipikusan az az étel, amit szinte csak frissen szabad fogyasztani, mert másnapra garantált a tömbbé tömörülés, haha. Mondjuk nekem frissen is volt egy minimális hiányérzetem, kicsit jobban állt volna a tésztának egy valamivel lazább, folyékonyabb állagú szószosság, de az egészen fantasztikus ízélmény mindenért kárpótolt, és időközben a tészta is tökéletes állagúra puhult. Én erre a receptre azt mondanám, hogy ha valaki viszonylag minimális idő/energia ráfordítással szeretne valami menő olaszos ételt csinálni, akkor ez egy igazán jó választás! (5-6 adag)
