A békéscsabai STOP BURGER több szempontból is nagyon kedves számomra. Egyrészt a csabai bázisom egy lakótömbben található a burgerezővel, ami persze mit sem számítana, ha a burgerek és szendvicsek ne lennének fantasztikusak, a srácok pedig ne lennének imádnivalóan jófejek, lelkesek és profik. Több ízben is írtam róluk (#1, #2, #3), 2018 végén pedig közös burger partit is tartottunk nagy sikerrel. Így aztán élénk érdeklődéssel és nem kevés izgalommal vettem tudomásul a STOP PIZZA útnak indítását idei év elején, ami kizárólag kiszállításos rendszerben elérhető, ami jelen kialakult helyzetben igencsak aktuálissá vált, sőt mi több, lényegében az egyetlen igazán fenntartható megoldásként alkalmazható teljes biztonsággal.

Egy több, mint 6 évvel ezelőtti receptemet vettem alapul néhány újítással, illetve extrával megspékelve, aminek köszönhetően egy igencsak brutális végeredmény született. Paradicsomos, húsos, pikáns és ellenállhatatlantul finom!

Már több, mint 4 éve aktív figyelemmel kísérem a Retro Burger munkásságát (#1, #2), és egy tavalyi viszonylag rövidebb életű kis körúti projektet követően 2020-tól ismét a régi jól megszokott helyen, a Rákóczi téri villamosmegállótól néhány lépésnyire található Kis Salétrom utcában sercegnek a húsok a rostlapon. Nyilván sokan emlékeznek még a szeptemberi közös burger partira is, ami a körúti egységben került megrendezésre, de érdekes, hogy eredetileg én itt a Kis Salétromba terveztem a hepajt, szóval nem túl merész ígéret, ha azt mondom, idén se maradtok Csabi Konyhája X Retro Burger Party nélkül. Na de most nem is erről akarok mesélni nektek, hanem egy fantasztikus burgerről és egy szintén kiváló hot-dog specialitásról!

Korábban szerepelt már itt az oldalon két faék egyszerű pestós recept (#1, #2) és bár én magam nagy pesto rajongó vagyok, meglepően régen dolgoztam utoljára ezzel a fantasztikus alapanyaggal. Kapóra jött egy elég régóta elmentett jópofa kis recept (buzzfeedtasty instagram), amit annyira jónak ítéltem meg előzetesen, hogy csak 1-2 helyen változtattam rajta.

Újabb hónap, újabb Don Pepe tekercs. Ezúttal viszont a megszokottnál is jobban kitett magáért a kreatív séf, elég csak az extrém összetevők sorára vetni egy pillantást és szinte azonnal kérdőjel formára vált az ember szemöldöke. Ez persze se a Don Pepét sem pedig engem nem szokott különösebben zavarni és mindig mohó kíváncsisággal várom az ilyen és ehhez hasonló őrületeket, hogy megízlelhessem, még ha benne is van a kockázat, nem is kicsi.